Molekuláris allergiavizsgálat – mikor segít pontosabban meghatározni az allergia okát?

Az allergiás betegségek diagnosztikája az elmúlt években jelentősen fejlődött. A hagyományos allergiatesztek általában azt mutatják meg, hogy a szervezet érzékeny-e egy adott allergénforrásra – például nyír pollenre, mogyoróra vagy háziporatkára. Bizonyos esetekben azonban ennél részletesebb vizsgálatra lehet szükség. Ilyenkor jöhet szóba a molekuláris allergiavizsgálat, amely az allergének egyes fehérje komponenseit vizsgálja külön-külön.

Ez a módszer az allergiadiagnosztika egyik részletesebb megközelítése, amely segíthet pontosabban megérteni az allergiás reakciók hátterét.

→ Milyen vizsgálat mutatja ki az allergiát? – Allergiatesztek és laborvizsgálatok áttekintése

Mi a molekuláris allergiavizsgálat?

A molekuláris allergiavizsgálat olyan laboratóriumi allergiateszt, amely az allergének egyes fehérje komponenseit vizsgálja. Míg a hagyományos allergiatesztek általában teljes allergénkivonatokkal dolgoznak, a komponens alapú allergiadiagnosztika azt mutatja meg, hogy a szervezet pontosan mely allergén fehérjékre reagál.

Ez segíthet elkülöníteni a valódi (primer) allergiát a keresztreakcióktól, és pontosabb képet adhat az allergiás reakciók hátteréről.

Az allergológiában ezt a módszert gyakran komponens alapú allergiadiagnosztikának (component resolved diagnostics) nevezik.

Hogyan történik a molekuláris allergiavizsgálat?

A molekuláris allergiavizsgálat egy vérvizsgálat, a laboratóriumban a vérmintából az egyes allergén komponensek elleni specifikus IgE ellenanyagokat vizsgálják. Az eredmény megmutathatja, hogy a szervezet pontosan mely allergén fehérjékre reagál. Ez segíthet elkülöníteni a primer szenzibilizációt a keresztreakcióktól, és segítheti az allergológust a diagnózis pontosításában. A molekuláris allergiavizsgálat gyakran a hagyományos allergia vérvizsgálat eredményeinek pontosításában segít.

→ Allergia vérvizsgálat: mit mutat a specifikus IgE vizsgálat?

Miért lehet fontos a molekuláris allergiavizsgálat?

Egy allergénforrás – például egy növény pollenje – több különböző fehérjét tartalmazhat. Ezek közül egyesek valódi allergiás reakciókat válthatnak ki, míg mások inkább keresztreakciókért felelősek. A molekuláris allergiavizsgálat segíthet pontosabban megérteni, hogy a szervezet mely fehérjékre reagál, és ez segíthet a tünetek értelmezésében is.

Pollen–étel keresztallergia: konkrét példák

Bizonyos pollenallergiák esetén előfordulhat, hogy a szervezet egyes élelmiszerekre is reagál. Ennek oka, hogy a pollen és az adott élelmiszer fehérjéi szerkezetükben hasonlóak lehetnek. Ilyenkor az allergiás reakció leggyakrabban a szájüregben jelentkezik: szájviszketés, torokkaparás vagy ajakviszketés formájában. Ezt pollen–étel keresztreakciónak nevezik.

Gyakori pollen–étel keresztreakciók

Nyír pollen allergia esetén:

alma, körte, őszibarack, cseresznye, mogyoró, dió, sárgarépa, zeller

Parlagfű allergia esetén:

görögdinnye, sárgadinnye, banán, uborka, cukkini

Fűpollen allergia esetén egyes esetekben:

például paradicsom vagy burgonya

Mi áll a pollen–étel keresztreakció hátterében?

A pollen–étel keresztallergia hátterében gyakran az áll, hogy a különböző növények fehérjéi szerkezetükben hasonlóak lehetnek. A szervezet immunrendszere ezért egyes élelmiszereket „összetéveszthet” a pollenekkel.

Az egyik legismertebb példa a nyír pollen fő allergénje, a Bet v 1. Ez a fehérje több gyümölcs és zöldség hasonló szerkezetű fehérjéivel mutathat rokonságot.

Ezért fordulhat elő, hogy nyír pollen allergia esetén egyeseknél például alma vagy mogyoró fogyasztásakor szájviszketés jelentkezik.

Miért okoz panaszt a nyers alma, de a sült alma nem?

Sok allergiás beteg tapasztalja, hogy bizonyos gyümölcsök nyers formában panaszt okoznak, de főzve vagy sütve már nem.

Ennek oka, hogy egyes allergén fehérjék – például a Bet v 1-hez hasonló fehérjék – hő hatására lebomlanak. A hőkezelés így csökkentheti az allergén fehérjék aktivitását.

Ezért fordulhat elő, hogy valaki nyers almától szájviszketést érez, de az almás sütemény fogyasztása nem okoz panaszt.

Mikor lehet különösen hasznos a molekuláris allergiavizsgálat?

A molekuláris allergiavizsgálat különösen akkor lehet hasznos, ha a hagyományos allergiatesztek eredményei nem egyértelműek, vagy több allergén is pozitív. Segíthet annak tisztázásában is, hogy a tünetek hátterében valódi allergia vagy inkább keresztreakció áll-e.

Hogyan segíthet a diagnózis a tünetek megértésében?

Az allergiás tünetek sokszor hasonlóak, függetlenül attól, hogy mi váltja ki őket. A tüsszögés, az orrfolyás vagy a szemviszketés mögött állhat pollenallergia, háziporatka vagy állati allergén is.

A pontos allergén azonosítása segíthet megérteni, mikor és miért jelentkeznek a tünetek.

→ Mi virágzik most allergia? – a pollenszezon hónapról hónapra

→ Pollenallergia mikor kezdődik? – a tavaszi allergiaszezon első jelei

Mikor végeztessen molekuláris allergiavizsgálatot?

A molekuláris allergiavizsgálat az allergiadiagnosztika egyik részletesebb módszere, amely az allergének fehérje komponenseit vizsgálja. A molekuláris allergiavizsgálat segíthet elkülöníteni a valódi allergiát a keresztreakcióktól, és pontosabb képet adhat az allergiás reakciók hátteréről.

Kapcsolódó cikkek az allergia kivizsgálásáról

• Allergia vagy megfázás? – Miből tudhatjuk, hogy pollenallergiáról van szó
  
• Pollenallergia tünetei – mikor kezdődik, miért tart hetekig és hogyan deríthető ki az oka
  
• Mi virágzik most? – Pollenszezon és allergia hónapról hónapra
  
• Allergia vérvizsgálat – mit mutat a specifikus IgE vizsgálat
  
• Molekuláris allergiavizsgálat – mikor segít pontosabban meghatározni az allergia okát