Nem feltétlenül kolonoszkópiával kell kezdeni. De valahol el kell kezdeni.

Sokan tudják, hogy a vastagbélrákszűrés fontos lenne. Mégis halogatják. Van, aki a kolonoszkópiától tart. Másokat az előkészítés riaszt el. És sokan egyszerűen úgy gondolják: ha nincs panaszom, miért vizsgáltassam ki magam? Pedig éppen ez a szűrés lényege: akkor keressük az esetleges elváltozást, amikor még nincs tünet.

A vastagbél rosszindulatú daganatai hosszú ideig fejlődhetnek úgy, hogy semmilyen észrevehető panaszt nem okoznak. A szűrés nemcsak abban segíthet, hogy a betegséget korábbi stádiumban fedezzék fel, hanem bizonyos módszerekkel már a rákmegelőző elváltozások is felismerhetők és eltávolíthatók.

Néha az első lépés a legnehezebb

Egy 2026-ban a Gastroenterology folyóiratban megjelent nagy elemzés azt vizsgálta, hogyan lehet több embert rávenni arra, hogy valóban részt vegyen a vastagbélrákszűrésen.

A kutatók 76 randomizált klinikai vizsgálat eredményeit elemezték. Az egyik legeredményesebb módszernek az bizonyult, amikor az érintettek közvetlenül megkapták az otthon elvégezhető FIT-mintavételi csomagot. Ez a szokásos ellátáshoz képest 36%-kal növelte a szűrésen való részvétel valószínűségét.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a FIT „jobb”, mint a kolonoszkópia. A kutatás azt mutatja meg, hogy egy egyszerűen elvégezhető vizsgálat sok ember számára olyan első lépés lehet, amelyet valóban meg is tesz.

FIT – amikor a székletben lévő rejtett vért keressük

A FIT, vagyis fekális immunkémiai teszt a székletben található, szabad szemmel nem látható vér kimutatására szolgál.

Egyes polipok és vastagbéldaganatok felszínéről kis mennyiségű vér kerülhet a székletbe. A FIT ezt képes kimutatni. A vizsgálat előnye, hogy otthon elvégezhető, nem invazív, és nem igényli a vastagbél előzetes kitisztítását. Fontos azonban tudni a korlátját is. Nem minden polip vagy daganat vérzik folyamatosan, ezért egy negatív eredmény nem jelent életre szóló biztonságot. A nemzetközi ajánlások az évenként végzett FIT-vizsgálatot is az elfogadott vastagbélrákszűrési lehetőségek között tartják számon. Ha a FIT eredménye pozitív, kolonoszkópiára van szükség, hogy kiderüljön, mi okozza a vérzést. Magyarországon a szervezett népegészségügyi vastagbélszűrés is kétlépcsős rendszerben működik: első lépésben immunkémiai székletvérvizsgálat történik, nem negatív eredmény esetén pedig kolonoszkópia következik.

M2-PK – nem vérzést, hanem egy másik biológiai jelet vizsgál

A széklet M2-PK-vizsgálata más elven működik.

Nem vért keres, hanem a piruvát-kináz M2 egyik formáját vizsgálja. Ennek szintje fokozott sejtosztódással járó folyamatokban – így vastagbéldaganatok esetén is – megemelkedhet. Az M2-PK ugyanakkor nem daganatspecifikus marker, ezért önmagában nem alkalmas vastagbélrák diagnózisának felállítására. A nagy nemzetközi szűrési ajánlások sem sorolják a FIT-tel vagy a kolonoszkópiával azonos szintű elsődleges szűrőeljárások közé.

A Corden Vastagbélrák szűrőcsomagjában ezért a székletvérvizsgálat mellett kiegészítő vizsgálatként szerepel az M2-PK, valamint több, vérből meghatározható laborparaméter is.

ColonAiQ – molekuláris jelek keresése vérből

A vastagbélrákszűrés egyik újabb iránya, hogy a vérben keringő DNS-ben keresnek daganatos folyamatra jellemző molekuláris változásokat.

A ColonAiQ több, vastagbélrákkal összefüggő DNS-metilációs markert vizsgál. Közérthetően: olyan jellegzetes változásokat keres a vérben keringő DNS-ben, amelyek összefügghetnek vastag- vagy végbéldaganat jelenlétével.

A véralapú vizsgálatok kényelmes lehetőséget jelenthetnek azok számára, akik egyébként nem vennének részt székletalapú vagy endoszkópos szűrésen. Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem látják magát a vastagbelet, és a rákmegelőző elváltozások felismerésében korlátozottabbak. Az American Cancer Society 2026-os ajánlása már a véralapú vizsgálatokat is felsorolja a lehetséges szűrési módszerek között, de nem ezeket tekinti elsőként választandó eljárásnak. Pozitív eredmény esetén kolonoszkópiára van szükség.

Mikor érdemes elkezdeni a vastagbélrákszűrést?

A nemzetközi szakmai ajánlások és a magyar szervezett szűrőprogram életkori határa nem teljesen azonos.

Az American Cancer Society és az U.S. Preventive Services Task Force az átlagos kockázatú, tünetmentes felnőttek számára 45 éves kortól javasolja a rendszeres vastagbélrákszűrés megkezdését. Magyarországon a szervezett népegészségügyi szűrőprogram jelenleg az 50–70 év közötti tünetmentes nőket és férfiakat célozza. Fokozott családi kockázat esetén azonban korábban lehet szükség vizsgálatra. Ha elsőfokú rokonnál – szülőnél, testvérnél vagy gyermeknél – vastagbélrákot vagy előrehaladott polipot diagnosztizáltak, egyes esetekben már 40 évesen, illetve a családban előfordult legkorábbi diagnózis életkoránál 10 évvel korábban indokolt elkezdeni a szűrést.

Szűrés vagy kivizsgálás? Nem ugyanaz

A szűrés alapvetően tünetmentes emberek vizsgálatát jelenti.

Ha azonban valaki vért lát a székletében, tartósan megváltoznak a székelési szokásai, ismeretlen eredetű vashiányos vérszegénysége van, megmagyarázhatatlanul fogy, vagy tartós, újonnan jelentkező hasi panaszokat tapasztal, akkor már nem egyszerű szűrésről beszélünk, hanem kivizsgálásra van szükség.

Melyik vastagbélrákszűrő vizsgálattal érdemes kezdeni?

Nem mindenki számára ugyanaz a vizsgálat a megfelelő első lépés.

Van, akinél a FIT lehet megfelelő kiindulópont. Másnál a családi előzmények vagy az egyéni kockázat miatt már eleve kolonoszkópia indokolt. A laboratóriumi és molekuláris vizsgálatok pedig különböző biológiai jeleket keresnek, ezért eredményeiket mindig a vizsgálat korlátaival együtt kell értékelni.

Egy azonban közös bennük: a vastagbélrákszűrést nem érdemes addig halogatni, amíg panasz jelentkezik.

Ismerje meg a CORDEN Vastagbélrák szűrőcsomagját és a ColonAiQ véralapú, kiegészítő vastag- és végbélrák-kockázatbecslő vizsgálatot, vagy keresse meg az Önhöz legközelebbi CORDEN vérvételi pontot.

Ha az eredmények vagy az egyéni kockázat alapján gasztroenterológiai konzultációra, illetve kolonoszkópos vizsgálatra van szükség, a CORDEN stratégiai partnere, a GasztroKlinika gasztroenterológiai kivizsgálással és endoszkópos vizsgálatokkal is segíti a továbblépést.