A C-reaktív protein (CRP) egy olyan fehérje, amelyet a máj termel, és a vérben mérhető. Ez a fehérje a szervezet gyulladásos folyamataira reagálva emelkedik meg. Ha valakinek azt mondják, hogy „magas a CRP-szintje”, az általában arra utal, hogy a testében valahol gyulladás vagy fertőzés van.

Mi az a CRP, és milyen szerepe van a szervezetben?

A CRP egy akut fázis fehérje, amely a szervezet immunrendszerének részeként működik. Normál esetben a CRP-szint nagyon alacsony (általában 5 mg/L alatt), hiszen gyulladás hiányában a máj csak minimális mennyiségben termeli. Amikor azonban a szervezetet valamilyen károsító hatás éri – például fertőzés, sérülés vagy gyulladásos betegség – az immunrendszer jelzései hatására a máj nagy mennyiségű CRP-t kezd kibocsátani a vérbe.

Vagyis a CRP egy gyulladásjelző molekula, amely gyorsan reagál a problémára és támogatja a szervezet gyógyulását.  A CRP-szint egy gyors jelzőrendszer, hisz nagyon gyorsan megemelkedik, általában már a kiváltó okot követő néhány órán belül. Például egy komoly bakteriális fertőzés esetén a CRP szintje 6-8 órán belül növekedésnek indul és kb. 1-2 nap alatt éri el a csúcsát. Ha a gyulladás vagy fertőzés megszűnik, a CRP is viszonylag gyorsan, néhány nap alatt visszaesik normál szintre. Ez a gyors dinamikája teszi a CRP-t kiváló jelzőértékké: hamar jelzi, ha baj van, és azt is, ha a helyzet javul.

Mi okozhat magas CRP-szintet?

Mivel a CRP nem specifikus egy bizonyos betegségre, számos különböző ok vezethet a szintjének emelkedéséhez. Egyszerűen fogalmazva: bármi, ami a testben jelentősebb gyulladást vált ki, magasabb CRP-értéket eredményezhet.  Nézzük meg, mik azok a leggyakoribb okok és állapotok, amelyek magas CRP-szinthez vezethetnek

Fertőzések

Bármilyen fertőzés fellobbanthatja a CRP-termelést. Különösen a bakteriális fertőzések hajlamosak nagyon magas CRP-t okozni. Például egy tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés vagy vakbélgyulladás esetén a CRP értéke jelentősen megemelkedhet (akár 50-100 mg/L vagy ennél is magasabb). Vírusfertőzések is okozhatnak CRP-emelkedést, de általában mérsékeltebb mértékben (gyakran 10-30 mg/L tartományban). Ezért az orvosok a CRP szintjéből néha következtetni tudnak arra, hogy baktérium vagy vírus okozza-e a tüneteket – egy nagyon magas CRP inkább baktériumra utal, míg egy enyhébb emelkedés lehet vírus következménye is.

Akut gyulladások és szövetkárosodás

Nem csak kórokozók válthatnak ki gyulladásos választ. Műtéti beavatkozások után, nagyobb sérülések (pl. csonttörés, baleseti trauma) vagy akár kiterjedt égési sérülések esetén is megugrik a CRP, mert a szervezet ilyenkor is gyulladással reagál a szöveti károsodásra. Például közvetlenül egy műtét után természetes, hogy a CRP átmenetileg magasabb lesz a normálisnál, hiszen a test próbálja helyrehozni a műtét okozta sérüléseket. Ha minden jól halad, a CRP néhány nap alatt csökkenni kezd. Ha viszont műtét után a CRP-szint újból emelkedik, vagy tartósan magas marad, az felvetheti szövődmény (pl. sebfertőzés) gyanúját.

Krónikus gyulladásos betegségek

Számos hosszan tartó gyulladással járó betegség jár együtt emelkedett CRP-vel. Ilyen például a reumás ízületi gyulladás (reumatoid artritisz), a gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, colitis ulcerosa) vagy a krónikus tüdőbetegségek egy része (pl. krónikus hörghurut). Ezeknél a betegségeknél a gyulladás folyamatosan jelen van a szervezetben, így a CRP-szint gyakran a normál fölé, esetleg tartósan magas tartományba kerül. Megeshet, hogy nem extrém magas (nem feltétlenül több százas érték), de tartósan az egészséges szint felett van, és fellángolások idején tovább emelkedik. Az orvosok ezeket az értékeket használják a betegség aktivitásának követésére is.

Autoimmun betegségek

Az autoimmun betegségek során a szervezet immunrendszere saját szövetei ellen indít támadást, ami krónikus gyulladást okoz. Ennek következtében a CRP is megemelkedik. Jó példa rá a SLE (szisztémás lupusz) vagy a már említett reumatoid artritisz, de ide sorolható sok más kórkép is. Autoimmun betegségekben a CRP értéke jelezheti, ha a betegség aktívabb (fellángolás), illetve csökkenhet, ha a beteg állapota javul vagy kezelésre jól reagál. Érdemes megjegyezni, hogy egyes autoimmun kórképeknél a CRP kevésbé emelkedik meg, de általánosságban a gyulladás mértékét valamennyire tükrözi.

Daganatos megbetegedések

Bizonyos tumorok és rákos folyamatok is társulhatnak emelkedett CRP-vel. Ennek az az oka, hogy a daganatok is kiválthatnak a szervezetben gyulladásos reakciót, vagy épp a tumor környezetében alakul ki gyulladás. Például előrehaladottabb daganatos betegségekben gyakran mérnek magasabb CRP szinteket. Fontos hangsúlyozni, hogy a CRP önmagában nem daganatjelző, és egy magas érték nem jelenti automatikusan, hogy valakinek rákja van! Mindössze annyit jelent, hogy valamilyen gyulladásos folyamat zajlik – aminek számtalan oka lehet, a daganat csak egy ezek közül. Ha azonban ismert daganatos betegről van szó, az orvos a CRP-t is figyelheti, mert egyes adatok szerint a nagyon magas CRP a tumor előrehaladottságára vagy egy fertőzéses szövődményre utalhat.

Vagyis magas CRP mindig valamilyen gyulladás jelenlétére utal, de önmagában nem árulja el a pontos okot vagy a gyulladás helyét. Éppen ezért a CRP eredményt mindig egy orvosnak kell értékelni a többi tünettel, vizsgálattal együtt. A CRP olyan, mint egy vészjelző lámpa: jelez, ha gond van, de a probléma forrását külön ki kell deríteni.

Mi az a hs-CRP, és miben különbözik a „sima” CRP-től?

A laborleleteken vagy orvosi beszélgetésben találkozhatunk a hs-CRP kifejezéssel. A hs-CRP az angol high sensitivity C-reactive protein rövidítése, magyarul nagy érzékenységű CRP-tesztet jelent. Fontos tudni, hogy a szervezet csak egyféle CRP fehérjét termel – tehát nincs külön „sima” CRP meg „hs-CRP” a vérünkben. A különbség abban van, hogyan mérik és mire használják a tesztet.

A hagyományos CRP-teszt – amit a legtöbb kórházban, rendelőben alkalmaznak, ha fertőzésre vagy gyulladásra gyanakszanak – megbízhatóan működik kb. 5-10 mg/L feletti tartományban. Tehát ha valakinek komolyabb gyulladása van, az sima CRP vizsgálattal is kimutatható (hiszen olyankor a CRP gyakran 20, 50 vagy akár több száz mg/L is lehet). Viszont ez a teszt nem igazán érzékeny a nagyon alacsony CRP-szintekre – egyszerűen azért, mert egészséges embereknél erre általában nincs is szükség.

A hs-CRP vizsgálat ezzel szemben egy ultra-érzékeny mérési módszer, amely a CRP-nek akár a 0,1 mg/L körüli mennyiségét is képes pontosan kimutatni. Ezt a fajta vizsgálatot elsősorban szív- és érrendszeri kockázat felmérésére használják. Kutatások kimutatták, hogy még egészségesnek tűnő embereknél is, akiknek a CRP értéke a normál tartomány felső részében van (például 2-3 mg/L, amit a hagyományos teszt szerint még „normálisnak” gondolnánk), a szív- és érrendszeri események (pl. szívinfarktus, stroke) kockázata valamivel magasabb lehet, mint azoknál, akiknek a CRP-je nagyon alacsony (1 mg/L alatt). A hs-CRP tehát segíthet megkülönböztetni a normál értéken belül is, hogy ki van a skála alján és ki a tetején.

Mikor, melyik tesztet kérje: CRP vagy hs-CRP?

Leegyszerűsítve: hagyományos CRP-tesztet használjuk a mindennapi orvoslásban a fertőzések, gyulladások kimutatására, míg a hs-CRP-t főleg a prevenció és kockázatbecslés terén alkalmazzák, például kardiológiában. Aki egy általános vérvételre megy torokgyulladással, annál nagy valószínűséggel a „sima” CRP-t laborvizsgálatot érdemes kérnie. Aki viszont mondjuk egy kardiológiai rizikófelmérésen vesz részt, annál hs-CRP-t érdemes nézni, hogy kiderüljön, nincs-e a szervezetében egy kis „lappangó” gyulladás, ami hosszú távon ártalmas lehet a szívére. Még egyszer hangsúlyozandó: a két vizsgálat ugyanazt a fehérjét méri, csak más mérési tartományban és eltérő célból.

Milyen tünetek vagy állapotok esetén javasolt a CRP vizsgálata?

Néhány példa arra, mikor indokolt a CRP vizsgálata:

  1. Magas láz és egyéb fertőzéses tünetek.
  2. Ismeretlen eredetű gyulladás vagy fájdalom.
  3. Krónikus gyulladásos vagy autoimmun betegségek esetén.
  4. Műtétek és kórházi beavatkozások után (esetleges szövődmények fertőzések szűrésére.

Gyulladásos labor csomag

A CRP olyan, mint egy figyelmeztető lámpa a műszerfalon: nem mondja meg pontosan, mi a gond, de azt igen, hogy valami nincs rendben a „motorháztető alatt” – vagyis a szervezetben gyulladásos folyamat zajlik. Minél magasabb a CRP, annál erősebben „világít” a lámpa, jelezve, hogy ideje utánanézni a problémának, mielőtt nagyobb baj lesz. Ha valaki gyulladásos tüneteket tapasztal, és első lépésként a Corden Magánvérvételi Pontokon elérhető gyulladásos laborcsomagot választja, majd az eredmények birtokában fordul orvoshoz, értékes időt nyerhet: a lelet segíti a gyorsabb diagnózist, így a kezelés is hamarabb és célzottabban megkezdhető.

 

Amennyiben bizonytalan abban, hogy az Ön esetében melyik vizsgálat lenne a leghasznosabb, konzultáljon kezelőorvosával, vagy kérje a Corden Ügyfélszolgálat szakembereinek tanácsát – ők segítenek Önnek a tünetek alapján a megfelelő teszt kiválasztásában.

https://www.corden.hu/kapcsolat/