A progeszteron – más néven sárgatesthormon – a nők szervezetében termelődő, a terhességet elősegítő nemi hormon. Ezzel szemben a 17-OH-progeszteron egy mellékvesék által termelt szteroid hormon, amely elsősorban a kortizol és bizonyos androgén hormonok előanyagaként szolgál. Bár nevében szerepel a „progeszteron”, a 17-OH-progeszteron nem azonos a klasszikus progeszteronnal, és eltérő élettani szerepet tölt be. Nézzük meg a két hormon közti különbségeket – kitérve szerepükre a szervezetben, rövidítéseikre, normál szintjeikre, valamint arra, hogy milyen esetekben kérik a vizsgálatukat és hogyan segítenek a helyes diagnózis felállításában.
Mi a progeszteron?
A progeszteron egy szteroid hormon, melynek fő feladata a női szervezet felkészítése a terhességre. Ezt a hormont elsősorban a petefészkekben az ovuláció után keletkező sárgatest (corpus luteum) termeli, a terhesség során kb. a 6. héttől a méhlepény (placenta) is átveszi a termelését, de kis mennyiségben termeli a mellékvese is. A progeszteron hatására a méhnyálkahártya (endometrium) megvastagszik, és alkalmassá válik a megtermékenyített petesejt beágyazódására. Ha nem jön létre terhesség az adott ciklusban, a sárgatest elsorvad, a progeszteronszint leesik, és ez váltja ki a menstruációs vérzés megindulását.
A progeszteron tehát kulcsszerepet játszik a menstruációs ciklus szabályozásában és a terhesség fenntartásában. Emellett számos egyéb élettani hatása is van. Például hozzájárul a terhesség alatti emlőmirigy-állomány átalakításához (felkészítve a későbbi szoptatásra), és gátolja a méh izomzatának összehúzódásait (megelőzve a vetélést vagy a koraszülést). Továbbá szerepe lehet a hangulati ingadozások szabályozásában, sőt akár a pajzsmirigy megfelelő működésének támogatásában is. Fontos megjegyezni, hogy a progeszteron nemcsak a nők, hanem a férfiak szervezetében is jelen van kis mennyiségben (a mellékvesék termelik).
Laboratóriumi jelölés: a progeszteront gyakran PROG rövidítéssel jelölik a laborleleteken. Hívják sárgatesthormonnak is, utalva arra, hogy ez a hormon a tüszőrepedés után képződő sárgatestben termelődik.
A progeszteron szint mérése a vérben többnyire nőgyógyászati célból történik, például az alábbi esetekben:
- Ovuláció nyomon követése: segíthet megállapítani, történt-e tüszőrepedés egy ciklusban (például a ciklus 21. napján mért progeszteronszint alapján).
- Meddőségi kivizsgálás: a tartósan alacsony luteális fázisú progeszteronszint arra utalhat, hogy nincs elegendő progeszteron a megtermékenyített petesejt beágyazódásához.
- Hormonális egyensúlyzavarok (ösztrogéndominancia, cikluszavar, PMS): a progeszteron alacsony szintje utalhat a női nemi hormonok egyensúlyának felborulására.
- PCOS (policisztás petefészek szindróma) esetén: a tartósan alacsony progeszteronszint arra utal, hogy elmarad az ovuláció (ami a PCOS-ban gyakori).
Referenciaértékek – mik a normál szintek?
- Nők esetében a progeszteron szintje a ciklus follikuláris fázisában (a menstruáció utáni első szakaszban) igen alacsony, tipikusan 0,3-0,9 nmol/L. Az ovulációt követően kezd emelkedni, majd körülbelül egy héttel a tüszőrepedés után, a luteális fázis (a ciklus második, ovuláció utáni szakasza) közepén éri el a csúcsát – ilyenkor normálisan 3,8-50,6 nmol/L közötti tartományban mozog. Ha nem következik be terhesség, a ciklus végére a szint visszaesik. Terhességben a progeszteron nagyon magas: már az első trimeszterben elérheti a 8,9-468,4 nmol/L-t (ikerterhességnél még ennél is magasabb).
- Felnőtt férfiakban a progeszteron referencia-tartománya alacsony, nagyjából 0,3-0,6 nmol/L.
Mi a 17-OH-progeszteron (17-OHP)?
A 17-OH-progeszteron (17-hidroxiprogeszteron) szintén egy szteroid hormon, de elsősorban a mellékvesekéreg termeli. Kémiailag a progeszteron molekula egy módosulata: a „17-OH” jelzés arra utal, hogy a molekulán egy hidroxi (-OH) csoport található a 17. szénatomon. Funkcióját tekintve azonban nem a klasszikus női nemi hormonok közé tartozik. A 17-OH-progeszteron nem vesz részt közvetlenül a progeszteron tipikus funkcióiban (például a méhnyálkahártya felkészítésében), hanem kulcsfontosságú köztes termék a szteroid hormonok szintézisében. A mellékvesékben a 17-OH-progeszteronból többféle fontos hormon képződik a megfelelő enzimatikus folyamatok révén – például kortizol (a stresszhormon) és különböző androgének (férfi nemi hormonok).
Egészséges emberekben a 17-OH-progeszteron fő szerepe tehát az, hogy „alapanyagul” szolgáljon a kortizol előállításához. Ha azonban a kortizoltermeléshez szükséges enzimrendszer hibásan működik vagy hiányzik (például egy öröklött betegség miatt), akkor a kortizol nem tud megfelelően képződni, és a 17-OH-progeszteron felhalmozódik a szervezetben. Ilyen esetben a mellékvesék egy „mellékúton” túl sok androgént kezdenek termelni, ami hormonális zavarokhoz vezet. Veleszületett mellékvese-hiperpláziában (CAH, congenitalis adrenalis hyperplasia) például pontosan ez történik: a kortizolképzéshez szükséges 21-hidroxiláz enzim hiánya miatt a 17-OH-progeszteron szintje kórosan magas lesz, és ez okozza a mellékvesék androgén-túltermelését. Összefoglalva: a 17-OH-progeszteron elsősorban a mellékvesék működésének jelzője, nem pedig a petefészkek által termelt ciklushormon, mint a „sima” progeszteron.
Laboratóriumi jelölés: A 17-OH-progeszteront gyakran 17-OH-PROG rövidítéssel tüntetik fel a leleteken. A „17-OH” előtag egyértelműen jelzi, hogy ez a hormon a hidroxi-progeszteron, így nem tévesztendő össze a hagyományos progeszteronnal.
Milyen esetekben kérik a 17-OH-progeszteron vizsgálatát?
A 17-OH-progeszteron szintjének vérvizsgálatát jellemzően endokrinológiai okokból kérik, azaz a mellékvesék hormontermelésének zavaraira gyanakodva. Néhány példa arra, hogy mikor lehet indokolt a 17-OHP vizsgálata:
- CAH gyanúja (veleszületett mellékvese-hiperplázia): Amennyiben gyermekeknél vagy felnőtteknél hormonális zavarokra utaló jelek jelentkeznek (például szokatlanul erős akné, korai pubertás, fokozott szőrösödés vagy meddőség), felmerülhet a CAH lehetősége, melynek kimutatására szolgál a 17-OH-progeszteron teszt.
- PCOS kizárása: Segít megkülönböztetni, hogy a tüneteket PCOS (policisztás petefészek szindróma) vagy mellékvese-eredetű hormonális probléma okozza.
- Androgéntúlsúlyra utaló tünetek: Ha nőknél férfias jellegű tünetek jelentkeznek – például fokozott szőrnövekedés (hirsutizmus), súlyos akné vagy rendszertelen menstruációs ciklus –, a 17-OH-progeszteron vizsgálata segíthet tisztázni, nincs-e a háttérben mellékvese-eredetű androgéntúltermelés.
- Mellékvesekéreg daganat vagy túlműködés gyanúja: A jelentősen emelkedett 17-OHP szint utalhat mellékvese eredetű kóros elváltozásra. Ilyenkor rendszerint más hormonok (kortizol, androgének) szintjét is megmérik a pontos diagnózis érdekében.
Referenciaértékek – mik a normál szintek?
- Nők esetében
A menstruációs ciklus follikuláris fázisában jellemzően 0,2-2,1 ng/L között van, míg a luteális fázisban ennél emelkedettebb lehet. Menopauza után pedig szintén alacsony tartományban marad (kb. 0,2-0,9 ng/L).
- Férfiak esetében
Felnőtt férfiakban a 17-OH-progeszteron normál tartománya kb. 0,2–1,9 ng/L. Fontos megjegyezni, hogy a vérvételt gyakran reggel, éhgyomorra kérik elvégezni, mert a 17-OH-progeszteron szintje a nap folyamán ingadozhat (hasonlóan a kortizolhoz).
Mikor melyiket laborvizsgálatot kérje?
Vagyis a progeszteron vérvizsgálatát elsősorban nőgyógyászati célból alkalmazzák – például az ovuláció megtörténtének igazolására, a meddőség kivizsgálására vagy a hormonális egyensúly felmérésére. Ezzel szemben a 17-OH-progeszteron szintjének vizsgálatát inkább endokrinológiai okokból kérik, például a mellékvesék hormontermelésének zavarára utaló tünetek esetén, illetve a veleszületett mellékvese-hiperplázia (CAH) kimutatására vagy kizárására, valamint androgéntúltermeléssel járó állapotok (például fokozott szőrnövekedés, súlyos akné, rendszertelen menstruáció) hátterének tisztázására.
A két laboratóriumi teszt más jellegű eltérések kimutatására szolgál, ezért nem felcserélhetők – mindig a fennálló panaszok és gyanú alapján dönti el az orvos, hogy melyik hormon szintjének meghatározására van szükség.
(Forrás: CordenLab)


