A legtöbb esetben, ha a koleszterinről, vagy a koleszterinszintről beszélünk, akkor valamilyen negatív kontextusban hozzuk fel ezt a témát, hiszen a szívbetegségek kialakulásának egyik fő okozójaként tartják számon. Fontos azonban tudni, hogy szervezetünkben megtalálható „jó” és „rossz” koleszterin is, és mind a kettőnek megvan a saját szerepe egészségünk megőrzésében.

Mi is a koleszterin?

A koleszterin lényegében a vérzsírok közé tartozó vegyület, amely megtalálható minden emberi (és állati) sejtben. Elengedhetetlen testünk sejtjei számára, főként nélkülözhetetlen az agysejtek, az idegsejtek működésében, valamint némely hormon képződésében. Annak ellenére, hogy a megfelelő táplálkozással, az élelmiszerekből már kész koleszterinhez juthatunk, mégis a szervezetünkben található koleszterin legnagyobb részét maga a máj állítja elő.

A koleszterinnek két fajtáját különböztetjük meg. Van a „rossz”, azaz alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL), valamint a „jó”, vagyis nagy sűrűségű lipoprotein (HDL). Testünkben ez a két lipoprotein együttesen van jelen, azonban figyelni kell, hogy egyensúly legyen közöttük, hiszen a túl magas koleszterinszint ártalmas lehet egészségünkre.

A „rossz” – LDL-koleszterin

Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy a koleszterin is csak akkor kezd káros hatással lenni testünk egészségére, ha felborul az egyensúly, és az LDL szintje megnő. Annak ellenére, hogy az LDL-t természetes körülmények között maga a szervezet termeli, néhány embernél előfordulhat, hogy túl sok termelődik belőle.

Abban az esetben, ha a vérünkben, az LDL-koleszterin szintje megnő – azaz, ha hiperkoleszterinémia lép fel – a felesleg lerakódik az erek falában, szűkíti ereinkben a vér útját, illetve csökkenti a véráramlást, ezáltal növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Az LDL-koleszterin elsődleges feladata, hogy szállítja a zsírt testben. Amennyiben a körülmények „kedvezőek” az LDL számára, akkor (szállítás közben) fennakad az artériák falán, ezzel szűkítve őket, és ezt a folyamatot nevezzük érelmeszesedésnek (arterioszklerózisnak). Az érfal beszűkülése gyakoribb véralvadáshoz vezet. Véralvadás esetén pedig, amikor trombus (alvadék) kialakul, lezárja a beszűkült artériát – trombózis lép fel – és az az állapot, amely szívrohamhoz, valamint stroke-hoz vezethet.

A „jó” – HDL-koleszterin

A HDL-koleszterin összegyűjti a feleslegesen felhalmozódott zsírt a vérben és visszaszállítja a májba. Ezáltal megakadályozza, hogy az erek falán zsírlerakódás jöjjön létre, amely érelmeszesedéshez vezethetne. A magasabb HDL szint tehát segít megelőzni a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, valamint szintjének növekedésével párhuzamosan csökkenti az LDL szintet is.

A HDL szintet növelésében a rendszeres fizikai mozgás rengeteget tud segíteni, illetve, ha olyan élelmiszereket fogyasztunk, amelyek egészséges (növényi) zsírokat tartalmaznak. A telített, valamint transzzsírokat tartalmazó élelmiszerek (vaj, húskészítmények, sajtok, pálmaolaj, sütemények, kekszek stb.) emelik az LDL szintjét vérünkben, míg a telítetlen zsírok csökkentik azt. Ilyen ételek közé tartoznak a növényi olajok, csíraolajok, repcemagolaj, olívaolaj, az olajos halak, olajos magvak, vagy akár az avokádó is.

Mikor jó a koleszterin?

Az összkoleszterin-szint (HDL+LDL) általánosságban 5,2 mmol/liter alatt tekinthető normálisnak. A határérték 5,2 és 7,0 között van, ebben az esetben már oda kell figyelni, és helyes, zsírszegény táplálkozással visszaszorítani a normál határ alá. A 7,0 fölötti érték már kórosnak számít, amellyel mindenképp orvoshoz kell fordulni.

Az LDL-koleszterin szintjénél 3,4 mmol/liter alatt normális az érték, 4,2 fölött pedig kóros. A kettő közötti a határérték. A HDL-koleszterin minél magasabb, annál jobb: 1,42 mmol/liter fölött tekinthető normálisnak, a határérték 0,9 és 1,42 között van, míg 0,9 alatt kóros.

Hogyan vigyázzunk a koleszterinszintünkre?

Amellett tehát, hogy figyelünk a szervezetünkbe bevitt zsírmennyiségre, illetve az élelmiszerekben megtalálható zsír típusára, egyéb táplálkozási szokások is segíthetnek a megfelelő koleszterinszint beállításában. Lehetőség szerint fogyasszunk sok gyümölcsöt és zöldséget, zabot, lencsét, babot, dióféléket (pl. mandulát) és szójababot. Ezek rendszeres fogyasztásával fenntarthatjuk az koleszterinek közötti egyensúlyt, illetve növelhetjük a HDL szintet vérünkben.

A megfelelő táplálkozás csak egy megoldás a koleszterinnel való harcban, hiszen a rendszeres testmozgás, a dohányzás mellőzése, valamint B3 vitamin szedése is segíthet megakadályozni a rossz koleszterin által fellépő szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.