A különböző élelmiszercsoportokkal szemben kialakuló érzékenységek nem csak megnehezítik a hétköznapokat, de ha kezeletlenül hagyjuk őket és nem a megfelelő diétát alkalmazzuk, akár komoly szövődményeket is okozhatnak a későbbiekben.

Mi is pontosan a cöliákia?

A cöliákia, azaz lisztérzékenység, egy autoimmun betegség. Glutén fogyasztás mellett jelentkező immunválasz során olyan antitestek keletkeznek, amelyek a vékonybél nyálkahártyáját károsíthatják, és ezáltal felszívódási zavarokat is okoznak. Sajnálatos módon ez a rendellenesség nem gyógyítható, ugyanakkor szigorú glutenmentes étrenddel kordában tartható, és ezáltal visszafordítható a bélbolyhok állapotának romlása is.

Milyen problémákat okozhat a cöliákia?

Tekintettel arra, hogy a glutén hatására létrejövő immunválasznak köszönhetően sérül a bél nyálkahártyája ezáltal pedig a tápanyagok felszívódásában is zavar áll be, így a leggyakoribb tünetek közé az emésztési és emésztőrendszeri rendellenességek sorolhatóak. Az általános emésztési problémák (hasmenés, székrekedés, puffadás) mellett – a felszívódási zavarok miatt – a későbbiekben komolyabb, másodlagos tünetek is kialakulhatnak.

Ilyen szekunder tünet lehet, többek között, a laktózérzékenység és az inzulin függő diabétesz kialakulása, valamint véralvadási és csontproblémák megjelenése is. Komolyabb esetekben akár pszichés zavarok, meddőségi és pajzsmirigy problémák is felléphetnek. Amennyiben nem váltunk át szigorú gluténmentes diétára, a bélbolyhok és a nyálkahártya sérülése miatt, akár daganatos megbetegedés is megjelenhet a bélrendszerben.

Genetikai vizsgálat

Amennyiben a fent említett tünetek közül – akár több is – hosszabb távon fennáll, mindenképp érdemes kikérni gasztroenterológiai szakorvos véleményét. A kivizsgálás egyik fontos része a laborvizsgálat, az anti-transzglutamináz vizsgálat alkalmas a diagnózis igazolására. Ha az orvos úgy ítéli meg a panaszok alapján, hogy indokolt, akkor lehetőség van egy genetikai teszt elvégzésére, amely kimutatja, hogy az adott személynél megtalálható-e a cöliákiás betegekre jellemző génváltozat. Ez segíthet még tünetmentes/tünetszegény szakaszban kimutatni a lisztérzékenységre jellemző genetikai variációt, azaz jelentősen növelheti a korai diagnózis lehetőségét.

A genetikai teszt másik előnye – tekintettel a családon belüli fokozott hajlamra cöliákiás páciensek esetén – a családszűrés, ami megmutatja, hogy ki hordozza a kórképre jellemző genetikai változatot. A tesztet már gyerekeknél is fájdalommentesen el lehet végezni, mivel a száj nyálkahártyájáról hámsejteket vesznek le egy apró kefe segítségével. Ha a teszt eredménye azt mutatja ki, hogy HLA – vagyis a humán leukocyta antigén – géncsaládból megtalálhatóak a mintában a DQ2 ÉS DQ8 genotípusok, akkor megállapítható a hajlam a cöliákiára.

A pozitív teszt elsőre ijesztőnek tűnhet, hiszen a cöliákia nem gyógyítható, ugyanakkor a szigorúan betartott gluténmentes diétával teljesen tünetmentessé válhatunk, lényegében teljes értékű életet élhetünk. Az élelmiszeripar fejlődésének köszönhetően ma már a lisztérzékenységgel élőknek sem kell lemondaniuk a korábban tiltólistán szereplő ételekről, hiszen egyre szélesebb körben terjednek el és válnak elérhetővé ezek gluténmentes variációi.